Alapszabály

mely Alapszabályt a közgyűlésen megjelent tagok a 2013. évi V. törvény valamint a 2011.évi CLXXV. törvény rendelkezései alapján fogadtak el, azzal, hogy az Egyesület Egyesületi formában működik.

1.         Az Egyesület neve: Fóti Kék Boglárka Nagycsaládos Egyesület

2.         Az Egyesület székhelye: 2151. Fót, Egyenes dűlő 1.

3.       Az Egyesület:

a.       pártoktól független 

b.       közvetlen politikai tevékenységet nem folytat (így pl.: országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat)

c.        a szövetségi jelleggel működő Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) tagegyesülete

d.       regionális feladatokat is felvállal.

4.1.    Az Egyesület célja:

a.         az élet és az anyaság tiszteletére nevelés, a házasságért és a jövő generációjáért érzett felelősség erősítése;

b.         a nagycsaládosok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata;

c.          felmutatni a társadalomnak azokat az értékeket, amelyeket a nagycsaládok képviselnek;

d.         a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése;

e.          szociális tevékenység, családsegítés, gyermek- ifjúságvédelem, érdekképviselet;

f.          elősegíteni a munkaerőpiacra visszatérő szülők foglalkoztatását.

g.          a nagycsaládosok segítése, támogatása

4.2.    Az Egyesület a fent meghatározott célok érdekében

a.         szorgalmazza és segíti helyi csoport létrejöttét és működését, tapasztalatcseréjét, a megfelelő információáramlást és együttműködést;

b.         elősegíti a nagycsaládosok valós társadalmi helyzetének felmérését és bemutatását;

c.          javaslatokat terjeszt elő a helyi, állami és társadalmi szervekhez és szervezetekhez a családokat, különösen a nagycsaládokat érintő ügyekben;

d.         törekszik a nagycsaládok gazdasági, társadalmi és erkölcsi jelentőségének megismertetésére;

a.         ösztönzi az egymást követő nemzedékek harmonikus viszonyának kialakítását, segíti a több generáció együttélési feltételeinek megteremtését, a felhalmozott kulturális értékek, tapasztalat, tudás generációk közötti átadását

4.3.   Az Egyesület céljának és feladatának megvalósítási módjai

a.         anyagi, szellemi, szervezési erőforrások felkutatása és felhasználása a nagycsaládosok gondjainak enyhítése érdekében;

b.         felvilágosító munka végzése a családok törvényes lehetőségeiről;

c.          előadások, tanfolyamok szervezése

d.         külföldi és belföldi intézményekkel illetve szervezetekkel történő kapcsolatok kialakítása és az együttműködésből eredő lehetőségek kihasználása;

e.          folyóiratok és más kiadványok közzététele

f.          pályázatok kiírása

g.          pályázatokon való részvétel

h.         gazdasági társaságok létrehozása és fenntartása;

i.           érdekképviseleti jogkörében illetékes szervekhez történő javaslatok előterjesztése és egyedi kérelmek támogatása, egyéb érdekképviseletekkel rendszeres kapcsolattartás;

5.       Az Egyesület tagjai:

a.     Egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, jön létre. Az alapítást követően a tagság, két tag ajánlásával ellátott belépési nyilatkozat benyújtásával kezdeményezhető. Ajánló tag lehet az, aki alapító tag, vagy már 1 éve tag.

c.     A tag felvételéről a 2013. V. tv. 3:80.§ m. pontja szerint az elnökség határozata dönt. Elutasító határozat esetén az elnökségnek szóban és írásban tájékoztatni kell a belépni szándékozót és az őt ajánló tagokat.

d.    A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak, azok kezelése mindenkor a személyiségi jogokra vonatkozó törvények betartásával történik.

5.1.1.      Rendes tag:

a.         Az Egyesület tagja lehet mindenki, aki saját háztartásában három vagy több gyermeket nevel vagy nevelt fel, egyetért az Egyesület célkitűzéseivel, rendszeresen tagdíjat fizet és vállalja az Egyesület feladatainak megvalósításában való közreműködést.

5.1.2.      A rendes tagok jogai:

a.         a tagságból eredő jogait a rendes tag akkor gyakorolhatja, ha tagsági díját befizette,

b.         az Egyesület tevékenységében, rendezvényein, tanfolyamain és pályázatain részt vehet

c.          a célok elérése érdekében az Egyesület elnökségének javaslatokat, indítványokat tehet, továbbá felszólalással, fellebbezéssel fordulhat az Egyesület illetékes szervéhez,

d.         az Egyesület működéséről, gazdasági helyzetéről az elnökségtől, felügyelő bizottságtól felvilágosítást kérhet

e.          szakmai támogatást, egyéb szakmai útmutatást kérhet

f.          a tag választhat, és választható az Egyesület szerveibe

g.          a közgyűlésen a tag szavazati joggal rendelkezik, minden tagnak egy szavazati joga van

h.         a tagnak jogában áll a tagsági viszonyát önkéntesen megszüntetni. Kilépési szándékát az elnökségnek kell írásban beadni, mely szervezet a bejelentést köteles elfogadni, és a tagot a tagnyilvántartásból 30 napon belül törölni.

5.1.3.      A rendes tagok kötelezettségei:

a.         szavazati joggal részt vesz az Egyesület közgyűlésének munkájában,

b.         a tag köteles a közgyűlési határozatokat végrehajtani

c.          köteles eleget tenni az alapszabályban előírtaknak

d.         köteles a közgyűlés által megállapított évi tagdíjat a közgyűlés által megállapított időpontig befizetni

e.          köteles 15 napon belül bejelenteni a személyi adataiban történő változásokat

5.2.1.      Pártoló tag:

a.       az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki munkájával, szellemi javaival, vagy anyagi eszközeivel az Egyesület tevékenységét legalább a közzétett rendes éves tagdíj mértékével megegyező mértékben támogatja. A felajánlások összeghatára nincs maximálva.

b.       pártoló tag tagdíj fizetésére nem kötelezhető

c.        költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet.

5.2.2.      A pártoló tagok jogai:

a.       a tagságból eredő jogait a pártoló tag akkor gyakorolhatja, ha munkájával, szellemi javaival, vagy anyagi eszközeivel az Egyesület tevékenységét legalább a közzétett rendes éves tagdíj mértékével megegyező mértékben támogatja,

2. tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén,
3. javaslatokat, indítványokat tehet az Egyesület illetékes szerveinek,
4. a természetes személy pártoló tag a családjával együtt jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein, tanfolyamain, pályázatain,
5.  az egyesület szerveibe nem választható és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt,
6. pártoló tag az Egyesület szolgáltatásait, kedvezményeit abban az esetben veheti igénybe, ha a tag által vállalt kötelezettségeket teljesíti
7.  Jogi személy képviselőjét a 5.2.2. (a-f.) pontokban felsorolt jogok illetik meg.

5.2.3.      A pártoló tagok kötelezettségei:

1. a pártoló tag kötelessége az alapszabály betartása,
2. tagdíjfizetésre a pártoló tag nem kötelezhető,
3. a pártoló tag csak azokat a közgyűlési határozatokat köteles betartani, melyek megszavazásánál jelen volt, vagy ülés nélkül történő határozathozatal esetén határidőn belül nem szólalt fel a határozat ellen.

5.3.1.      Tiszteletbeli tag:

a.   tiszteletbeli tag lehet az a természetes vagy jogi személy, aki a nagycsaládosok vagy a gyermekek érdekében kiemelkedő tevékenységet végez vagy végzett,

b.   tiszteletbeli tagságot az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés adományozhat.

5.3.2. A tiszteletbeli tag jogai:

1. tanácskozási joggal részt vesz az Egyesület közgyűlésén,
2. javaslatokat, indítványokat tehet az Egyesület illetékes szerveinek,
3. részt vehet az Egyesület rendezvényein, tanfolyamain, pályázatain,
4. igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit.
5. az egyesület szerveibe nem választható és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt

5.4.1 Az elnökség törli a nyilvántartásból a tagot, ha a tagsági viszonya megszűnt.

A tagsági viszony megszűnik:

a.       a tag önkéntes, írásban jelzett kilépésével

b.       a tag halálával

c.     a tag kizárásával; a tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület elnökhelyettese vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt, az ügyben nem érintett személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgathatja továbbá azokat a személyeket is (a közgyűlés felhatalmazásával), akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomással bírnak, szükséges dokumentumokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően határozatot hoz. A tag kizárását kimondó, indoklással ellátott határozatot a taggal írásban közli az egyesület. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

d.    a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

Amennyiben a tag az alapszabályban foglalt feltételeknek nem felel meg, kötelességeit nem teljesíti, tagdíját, pártoló tag esetén a tagdíj mértékét elérő támogató hozzájárulását a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel megtett felszólítás ellenére sem teljesíti, tagsági viszonya megszüntethető. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt, az egyesület ebben az esetben a jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondja.

e.   az egyesület jogutód nélküli megszűnésével;

5.5. Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja:

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

6.       Az Egyesület működési területe:

Az Egyesület országos szervezetként működik, de különösen  Fót és környékén.

7.       Az Egyesület szervezete:

A szervezet működése, szolgáltatási igénybevételének módja, beszámolói közlésének nyilvánossága:

7.1.   A szervezet működése:

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely nyilvános. Kivétel, ha a közgyűlés összehívója másképp rendelkezik, ill. a közgyűlésen a napirend előtti felszólalásban más indítvány nem hangzik el.

7.1.1.      Közgyűlés

A közgyűlést a tagok összessége alkotja.

A közgyűlést az Egyesület elnöke hívja össze, rendkívüli esetben a felügyelő bizottság elnöke hívhatja össze, az egyesület székhelyén, vagy más, a közgyűlés megtartására alkalmas helyszínen.

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni, minden tárgyév első negyedévében.

Az elnökség köteles a közgyűlést a következő esetekben is, mégpedig 30 napon belül összehívni:

a.   ha a tagok egynegyede írásban, az okok és a cél megjelölésével kéri annak összehívását, mely kérést az elnökségnek juttat el.

b.   ha a bíróság rendeli azt el,

c.   az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

d.   az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

e.   az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

f.    a Felügyelő Bizottság indítványára. Az indítványozásra abban az esetben kerülhet sor, ha a felügyelő szerv megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének (közgyűlés) határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit vagy az egyesület anyagi javai nem fedezik az Egyesülettel szemben fennálló követeléseket. Ha a közgyűlés összehívására az indítvány megtételétől számított 30 napon belül sem kerül sor, annak megtételére a felügyelő szerv elnöke is jogosult.

A 7.1.1. (a-f) bekezdések alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlésre a napirend pontok közlésével a meghívót a tagoknak legalább 15 nappal a közgyűlés időpontja előtt elektronikusan vagy egyéb módon kézbesíteni kell, valamint mellékelni kell az egyes pontokhoz készített írásbeli anyagot is.

A meghívónak tartalmaznia kell

-     az Egyesület nevét és székhelyét;

-     az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

-     az ülés napirendjét,

-     a határozatképesség feltételét

-     határozatképtelenség esetén az új döntéshozatali fórum formáját, megtartásának helyét, idejét.

-    azt, hogy a közgyűlés nyilvános, azon hallgatóként bárki megjelenhet. Kivétel a 7.1. pontban megfogalmazottak.

A napirend kiegészítése

(1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

(2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van.

A közgyűlést az Egyesület elnöke, vagy általa kijelölt személy vezeti, javaslatot tesz a tisztségviselők (jegyzőkönyv író, hitelesítő), valamint a szavazatszámlálók személyére, majd a közgyűlés elé terjeszti szavazásra. Az erre vonatkozó szavazás nyílt és a jelen lévők egyszerű szótöbbsége szükséges hozzá.

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést újra kell tárgyalni, majd új szavazást kell elrendelni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a szavazásra feltett témakört elvetettnek kell tekinteni.

A közgyűlésen, a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges az egyesület alapszabályának módosításához.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az elnökség és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásához jelölőbizottságot kell felállítani. A jelölőbizottság 3 tagú, elnökét és tagjait a közgyűlés választja, a jelenlévők javaslata alapján. A jelölőbizottság javaslatát a közgyűlés tagjainak véleménye alapján, annak ismeretében teszi meg. A szavazatok számlálásáért a jelölőbizottság elnöke felel.

7.1.2.      A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a.       az alapszabály módosítása;

b.       az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c.        a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d.       az éves költségvetés elfogadása;

e.        az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f.        a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g.        az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h.       a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i.         a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j.         a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k.       a végelszámoló kijelölése.

Az év első negyedévében közgyűlést kell tartani, mely közgyűlésen be kell számolni az előző évi teljes tevékenységről, a beszámoló jóváhagyása egyszerű többséggel történik.

A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen 15 napon belüli időpontra azonos napirendi pontokkal újból össze kell hívni a közgyűlést azzal a figyelmeztetéssel, hogy az új közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták, valamint az eredeti meghívóban már rögzítésre került a megismételt közgyűlés időpontja.

7.2.   Az elnökség

Az Egyesület élén, a közgyűlés által 5 évre választott, 5 fős elnökség áll, akiknek tisztségviselői és tisztségei a következők

elnök: Elek Jánosné. Az elnök képviseli az Egyesület és szervezi az Egyesület tevékenységét, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,

a.     elnökhelyettes: Lipták Andrásné. Az elnököt távollétében, vagy akadályoztatása esetén helyettesíti, segíti az elnököt a munkájában, felelős az egyesület gazdasági ügyeiért,

b.     titkár: Kiss Gábor. Az Egyesület titkára gondoskodik az Egyesület ügyintézéséről,

c.     pénztáros: Bartha Elemérné. Kezeli az Egyesület pénzügyeit,

d.     közösségi szervező: Szalainé Páncél Petra. Az Egyesületben végzett munka nyilvántartása, programok lebonyolítása.

Az elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.

Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni.

Az elnökség az Egyesület nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. E döntéseiről beszámolni köteles a közgyűlésnek, és tájékoztatnia kell a felügyelő bizottságot is. Az alapszabályzatban nem szabályozott kérdésekről az SzMSz rendelkezik.

7.2.1.      Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a.     az Egyesület folyamatos ügyeinek intézése,

b.     az Egyesület programjainak szervezése, pályázatok elbírálása,

c.     a közgyűlés előkészítése,

d.     az éves munkaterv közgyűlés elé terjesztése,

e.     az éves elszámolás elkészítése, közgyűlés elé terjesztése,

f.      közgyűlési határozatok végrehajtása,

g.     beszámolás az elnökség tevékenységéről a közgyűlésnek,

h.     kapcsolattartás más társadalmi szervezetekkel,

i.       új tagok felvétele,

j.      tagnyilvántartás vezetése,

k.     a tagdíjat nem fizetők felszólítása

l.       a kizárással kapcsolatos feladtok ellátása,

m.   törli a nyilvántartásból azt a tagot, akinek tagsági viszonya megszűnt, illetve feladatkörébe tartozik a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a törlésről szóló határozat meghozatala is,

n.     bevezetni a közgyűlés és az elnökség határozatait a határozatok könyvébe.

Az elnökségi ülést negyedévente legalább egyszer össze kell hívni. Az ülést az elnök hívja össze írásban. Össze kell hívni az elnökségi ülést akkor is, ha az ok és cél megjelölésével bármelyik elnökségi tag, vagy a felügyelő bizottság, vagy bármely Egyesületi tag kéri.

Az elnökség ülései nyilvánosak.

Az írásbeli meghívónak –melyet legalább 8 nappal az ülés előtt meg kell küldeni, vagy át kell adni a tagoknak– tartalmaznia kell a napirendi pontokat, valamint mellékelni kell az egyes pontokhoz készített írásbeli anyagot is. A meghívót az Egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni. Személyi kérdések esetében az érintett felett meg kell hívni.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a tagoknak több mint 50 %-a jelen van.

Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést újra kell tárgyalni, majd új szavazást kell elrendelni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a szavazásra feltett témakört elvetettnek kell tekinteni.

Az elnökségi ülést az Egyesület elnöke, távollétében az elnökhelyettes vezeti.

Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Az elnökség a közgyűlésen beszámol az Egyesület gazdasági helyzetéről, és az általa végzett munkáról.

Az elnökség jegyzőkönyv vezetéséről gondoskodik - vezeti a mindenkori titkár - melyből kitűnik a döntések tartalma, hatálya, időpontja, a határozatot hozó szerv neve, valamint a szavazatok aránya. Határozatok könyvében kell nyilvántartani a közgyűlés és az elnökség határozatait, melyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A határozatokat év elejétől folyamatos sorszámmal, és  /  jel után az évszámmal is el kell látni.

Az elnökség és a közgyűlés az általa hozott határozatokat az érintettekkel írásban közölni kell és bárki által hozzáférhető helyen, nyilvánosságra hozza.

Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, ezért befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincs.

A cél szerinti tevékenységből eredő bevételeket és kiadásokat, illetve a vállalkozási tevékenységből eredő bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell nyilvántartani.

7.3.   A szervezet beszámolói közlésének, illetve a határozatok nyilvánossága:

Az elnökség, illetve a közgyűlés határozatait a határozat teljes szövegének leírásával és számozásának megjelölésével minden érintettel írásban kell közölni. Írásbeli közlésnek számít az is, ha az érintett a teljes jegyzőkönyvet megkapta.

A határozatokat tartalmazó nyilvántartás nyilvános, abba –az Egyesület elnökével vagy titkárával előzetesen egyeztetet időpontban, az Egyesület székhelyén– bárki betekinthet.

Az alapító okiratot az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

7.4.   Felügyelő bizottság:

7.4.1.A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága

a.   A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

b.   A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

c.   A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

d.   Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

e.   A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

7.4.2. A felügyelőbizottság működése

a.   A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

b.   A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

c.   A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

7.4.3. A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja 5 évre.

A felügyelő bizottság szükség szerint tartja üléseit, de az éves közgyűlés előtt legalább 15 nappal előbb üléseznie kell és meg kell vizsgálnia az Egyesület éves beszámoló tervezetét.

Az elnökség éves beszámolója tervezetét a felügyelő bizottság véleményezi.

A felügyelő bizottság ellenőrzi a szervezet működését és gazdálkodását.

A felügyelő bizottság tagja az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

Egyebekben a felügyelő bizottság működésére az SzMSz ide vonatkozó pontjai rendelkeznek.

8.       Az Egyesület képviselete

Az Egyesületet az Elnök önállóan jogosult képviselni harmadik személyek előtt. A bankszámla felett rendelkezési joga van az Elnöknek, Elnökhelyettesnek és Pénztárosnak, de a három tagból legalább kettőnek együttesen.

A bankszámlához bankkártya nem szükséges. Ha a pénzintézet mégis ad bankkártyát, akkor azt pecséttel lezárt borítékban a felügyelő bizottság elnökénél kell elhelyezni.

9.         A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a.     kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b.     bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a.     a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b.     a. pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közgyűlés határozata alapján a tisztségviselők (elnökségi és felügyelőbizottsági tag) visszahívását eredményezi, ha az Egyesület alapszabályában rögzített célkitűzéseivel ellentétes magatartást tanúsít, vagy ha a tagsági viszonya megszűnik.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.